Már amikor a válás zajlott, teljesen jól voltam fizikálisan. Jók
voltak a pm értékeim is. Így az endokrinológusom szerint elhagyhattam a
Methotyrint. De nem tartott sokáig a gyógyszermentesség, mert kb fél év múlva
újra katasztrófális leleteim lettek. Mivel a Propranololt nem hagytam el, így a
tünetek nem jelentkeztek. Most a doktornő nem a Methohyrint írta fel nekem,
hanem a Propicilt. Viszont ez nem volt túl hatékony, így önkényesen lecseréltem
a Methoryrinra.
2014 júliusában kerestem egy új
magánorvost, mert nem voltam megelégedve az eddigivel. Most egy férfi orvosom
lett, aki eddig még nem volt. Elvittem minden korábbi leletemet hozzá.
Csináltam egy excell táblázatot, amiben 2007-től vezettem minden egyes vérvétel
eredményét és leírtam hogy mikor mit és mennyit kellett szednem. Gondoltam jobb
lesz egy lapon látni, mint 50 különöző papírt átlapozni. Szerintem örült is
neki.
Ez a doktor is rögtön mondta, hogy
látszik, hogy egyszerűen nem tudok meggyógyulni és nincs mire várni. Műtétre
van szükségem. Mondtam neki, hogy babát is szeretnék előbb utóbb, így még
jobban elkezdte mondani, hogy ha így esem teherbe, akkor még rosszabb lesz és
újra ki fog újulni a túlműködés. Annyira rámijesztett és sokkolt, hogy mire
várok már, hogy amikor kijöttem az orvosi rendelőből, elkezdtem sírni. Ilyen
nem fordult még velem elő. Kétségbe estem, hogy meg kell műtetni magam. Az
endokrinológus ajánlott egy nagyon jó sebészorvost. Fel is vettem a
kapcsolatot, de igazán úgy voltam vele, hogy majd meglátom hogy elmegyek-e a
műtétre. Szeptemberre kaptam időpontot műtétre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése