2016. július 29., péntek

Otthoni lábadozás 2. hete

Lassan véget ér az itthoni lábadozásom.Az elmúlt egy hétben egyre jobban lettem. A közérzetem abszolút jó. Ami még emlékeztet a műtétre, hogy a nyakam azért még nem úgy forog, nem úgy nyúlik. Oldalra sem tudom még elfordítani a fejem úgy, mint korábban. Felfelé nézni a hét elején még egyáltalán nem tudtam, de napról napra elkezdett nyúlni a nyakam.
Sokat segít, hogy elmentem egy ismerősömhöz, aki gyógytornász és átbeszéltünk egy- két gyakorlatot. Igazán ezeket mindenki ismeri:
Oldalra fordítás, oldalra döntés, félfej körzés és hátra és előre döntés. A hátradöntésnél mondott Nóra, a gyógytornász egy jó tanácsot. Feküdjek le hanyatt, tegyek egy kispárnát a nyakam alá és úgy feküdjek le, hogy a kezeimet hátra a tarkóm feletti részre rakom összekulcsolva, úgy, hogy megtámasszam a fejem. És feküdjek le és engedjem bele a fejem a kezembe és hagyjam nyúlni. Minden erő a kezemben van, ami tartja a fejem és a nyakamban semmi erő ne legyen, csak nyúljon. Kb 40 másodpercig tartsam meg így. Nagyon fontos, hogy a tornáztatás lassan történjen és csak mindig addig a határig szabad elmenni, amíg még jól esik. Enyhe nyúlást szabad érezni, de túlnyújtani szigorúan tilos, mert avval csak ártunk. Mindennap átmozgatom a nyakam és igazán bemelegítő gyakorlatokat is végzek a teljes testemre, hogy szépen lassan szokjon hozzá a testem a mindennemű igénybevételre.

Amit még megtapasztaltam a hét elején, hogy elkezdett lassulni az anyagcserém. Mindennap sikerül elmenni WC-re, de elkezdtem azt érezni, hogy borzalmasan tele vagyok. Olyan érzésem volt, mint akinek büfögnie kellene, de nem tudtam. Egyik sorstársunkkal beszéltem és ő tanácsolta hogy egyek kefírt. Azóta mindennap tízóraira kefírt eszek natúr zabpehellyel és egy kis gyümölccsel. Az inzulinrezisztenciás diétám továbbra is folytatom, de kiiktattam egy étkezést és eltoltam az időpontokat, hogy ne érezzem ezt a teltségérzést. Így már sokkal jobb lett a közérzetem.

A másik dolog ami segít a teltségérzésen, a mozgás. Az első héten nem tudtam mozogni, mert szinte egésznap csak feküdtem. Annyira zavaró volt a damil a nyakamban, meg a seb húzódása. Viszont mióta jelentkezett a teltségérzés, elkezdtem szobabiciklizni. Első nap csak 5 percet tekertem nagyon lassú fokozaton. A következő napokon már 10 percet. A párom sétáltatja továbbra is a kutyánkat, mert én még mindig nem emelhetek, de a héten már elkísértem őket, hogy nekem is legyen egy kis mozgásom. Annyira jól esett kimozdulni, kicsit elfáradni.

Ahogy írtam a közérzetem teljesen jó. Nagyon nyugodt vagyok a műtét óta. A pulzusom is rendben van. Még rendes kávéból készült tejeskávét is szoktam inni. Nem okoz bajt. Ami kicsit zavaró, hogy még mindig eléggé zsíros az arcbőröm és a hajam is. Nem győzöm mosni. Biztos idő, amíg a hormonszintem rendeződik. Türelmes vagyok. De azért a jövőheti kontrollon rá fogok kérdezni.
Igen, jövőhéten már kontroll. Ma reggel voltam vérvételen. TSH, FT4, FT3 és Calcium szintet néztek. Vérvétel előtt bevettem a gyógyszerem, ami már 100mg Letrox és utána 45 percre rá ettem 5 szem korpovitot és ittam egy koffeinmentes tejeskávét. Azt mondták szabad:)

Végtagzsibbadásom nincs, egyéb más tünetem sincs. A hegem már alig látszódik. Lassan tényleg már csak a múlté lesz a műtét. Alig várom, hogy hamarosan futhassak, jógázhassak és hogy kiélvezhessem az élet szépségét.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése