Ő azt tanácsolta, hogy várjak egy hónapot és akkor újra vetessek vért és nézessem meg ezeket az értékeket és ha akkor sem jó, akkor el kell kezdeni szedni a gyógyszereket.
Mivel 2 hét múlvára volt időpontom az endokrinológiára, így 2 hetet adtam magamnak.
Igen, de azalatt a 2 hét alatt nagyon sokat rosszul voltam már. Már bőven 90 felett volt a pulzusom nyugalmi helyzetben.
Az első leleten 0,245 volt a TSH, ami még nem vészesen rossz, mert volt már anno 0,001 is.
Így bíztam, hogy 2 hét alatt majd csodát tehetek.
Kezeltem magam pránanadival, ittam a galajteát, szedtem a vitaminokat.
Két héttel később a vérvétel sokkal rosszabb értéket mutatott sajnos. 0,095-öt. Ekkor már nem volt kérdés. Azonnal el kell kezdenem szedni a gyógyszert, mert idő mire hat.
Elkezdtem napi egy szemet szedni a Methoryrinből és sajnos a Propranololt is újra elkezdtem szedni. De csak morzsányit, mert a vérnyomásom meg nagyon alacsony volt.
Borzalmas hetek következtek. Pulzus ébredéskor az ágyban fekve 100. Ha csak mosogattam a konyhában már 130 volt. Zakatolt a szívem. Ha több béta -blokkolót vettem be, attól meg olyan tompa voltam, hogy csak aludni akartam. Nagyon sokat hiányoztam a munkahelyemről.
A 2. leletem után elmentem Kecskemétre, mert azt mondták ott van egy "csodadoki". Ez a csodadoki is azt mondta, amit az összes eddigi orvos mondott: Végleges megoldásra van szükség, mert látszik, hogy ez a pm nem akar meggyógyulni.
Sajnos tudtam, hogy igaza van. 9 éve küzdök már vele.2007 márciusa óta. Most 2016 júniusa van.
Kivételesen erre a beszélgetésre behívtam a páromat is, hogy segítsen nekem döntést hozni.
Ez az orvos nem feltétlen a műtétet javasolta. Ő inkább az izotópot mondogatta, de mivel elmondtuk, hogy mi már nagyon szeretnénk kisbabát, ezért azt mondta, hogy lehet, hogy nekem akkor most a műtét lenne a célszerű. A műtét után 2 héttel már lehet próbálkozni a babával, az izotóp után viszont minimum 1 év.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése