Muszáj, hogy egy kicsit beengedjelek a magánéletembe.
Ugyebár gyógyszer nélkül éltem újra az életem és nagyon boldog voltam, hogy meggyógyultam. Ezt a betegséget is elfelejthetjük. Azonban 2008 év végén a párom akivel közösen éltünk már 5 éve és közösen vettünk lakást közös hitelre, megcsalt és így hogy kiderült, el is hagyott. Engem nagyon megviselt a dolog. Rengeteget sírtam. Be kell látnom, hogy hibáztam, mert nem tudtam elfogadni, hogy elhagy.
A sírás és az önmarcangolással csak magamat őrőltem fel. Sajnos ennek következtében kiújult a túlműködésem. Újabb gyógyszeres kezelésre volt szükség. Már ekkor a kezembe nyomta a doktornő az izotóp vizsgálatról szóló tájékoztatót, mert szerinte akinek egyszer kiújul, annak többször is ki fog. Szerinte vagy izotópot kellene bevennem, vagy műtétre volna szükségem. Én hallani sem akartam ezekről. Talán el sem olvastam azt a tájékoztatót. Gondoltam, majd meggyógyulok.
Meg is gyógyultam gyorsan, de most másfél évig szedette velem a doktornő a gyógyszereket, nehogy megint visszaessek.
Amikor el lehetett hagyni a gyógyszert, már nem voltam olyan boldog, mint korábban. Már kicsit tartottam az újra kiújulástól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése